Dömsöd nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Ráckevei kistérség
Lakosság: 5777 fő
Terület: 72.42 km²
Népsűrűség: 79,77 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 24

Fekvése

Története

Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-jén. Dabról már 1313 óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'. 1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a református egyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat őriztek. A községet ezidőben főleg magyarság lakta. A múlt század elején Nagy István Pest megyei Főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak. Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt irat szerint 'Gumschud' a gyümölcsöd szóval volna azonos. Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt. 1424-ben Zsigmond király adományozta Czilley Borbálának Hunyadi János kormányzása idején. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt. Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök kiűzése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ők a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848-as szabadságharc idejéig.

1939. január 1-jén a két község Dömsöd néven egyesült. A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. szerveződés első hulláma 194950-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Az államosítás sok kis és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős tsz-ek jöttek létre, melyek a 70-es években egyesültek és Dózsa Tsz. néven országos elismerést szereztek.

1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben épült a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat. A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó európai színvonalú regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat.

Néhány érdekesség Dömsödről: Balassi Bálint 1582-ben, mint egri huszárhadnagy részt vett az egri katonák dömsödi hadi vállalkozásában.

Itt laktak Petőfi Sándor szülei 1846. május elejétől augusztus közepéig, a mai Petőfi u. 15-ös számú házban, ahol a költő gyakran meglátogatta őket. 1846. május közepétől néhány hétig a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6-os számú házban lakott, ahol szülei szobát béreltek számára. Itt írta a „Száműztem magam...", a „Salgó" és a „Levél Várady Antalhoz" című költeményeit.

Képgaléria

Következő községek

További községek